Délután háromkor sajtótájékoztatót tart Matolcsy György az MNB elnöke a monetáris politika aktuális kérdéseiről – derül ki a jegybank meghívójából. Ez azt a várakozást erősítheti, hogy az irányadó kamat csökkentéséről is dönthet a Monetáris Tanács.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács és rég volt ekkora súlya a döntésének, hiszen akár a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése is elkezdődhet. A jegybank már egy hónapja jelezte, hogy napirendre veszi a kérdést, és a Portfolio által megkérdezett elemzők nagy többsége arra számít, hogy rá is szánják magukat a lazításra. Kérdés, hogy a múlt hét második felében látott forintgyengülés esetleg visszatarthatja-e őket ettől.
Az világos, hogy javult Magyarország a kockázati megítélése, de tartós javulásra van szükségünk, és ez lesz az a kulcskérdés, amit a 18%-os egynapos betéti kamatláb csökkentése időzítésekor mérlegelünk – mondta el egy berlini konferencián Virág Barnabás a Reuters tudósítása szerint.
A következő hónapokban ütemváltás jöhet be a magyar infláció csökkenésében, az év közepétől pedig még erőteljesebb csökkenés jöhet - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A szakember kiemelte, hogy a következő hónapokban fokozatosan, előre kommunikáltan elkezdődhet az irányadó kamat csökkentése is, őszre pedig reális lehet az, hogy a most 18 százalékos ráta elérje az alapkamat 13 százalékos szintjét.
A Magyar Nemzeti Bank az irányadó 18%-os kamatát változatlanul hagyta, ám a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25%-ról 20,5%-ra mérsékelte. A bejelentés után egy órával megjelent közleményében a jegybank azt írja, hogy "folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait", illetve "a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról." Bár a "csökkentés" kifejezést a szöveg nem tartalmazza, a fenti, új előretekintő üzenet a korábbiaknál egyértelműbben utal a monetáris lazítás elindítására. Ez alapján továbbra is valószínűnek látszik, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor az első érdemi lazításra. A márciusi közleményhez képest érdekes változás, hogy a globális bankrendszer kockázatairól szóló rész kikerült, ami arra utal, hogy a jegybank a elmúlt hetek nyugodtabb időszaka után ezt már nem tartotta fontosnak kiemelni a kamatdöntés indoklásakor.
Az eddigi 25 százalékról 450 bázisponttal 20,5 százalékra csökkentette az egynapos hitel kamatát a Monetáris Tanács. Ezzel a múlt heti erős üzenet után valóban megindulhatott az a folyamat, ami a következő hónapokban elvezethet majd az irányadó kamat csökkenéséhez is.
Kedden a Monetáris Tanács ülésén döntés születhet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről, ezzel pedig az MNB elindulhat a lassú lazítás útján. Egyelőre a 18 százalékos irányadó kamat szinte biztosan a helyén marad, de talán kedd délutánra többet tudunk majd annak jövőbeli sorsáról is. Éppen ezért a keddi ülés akár a fordulópontot is jelentheti a magyar monetáris politikában, így a forint árfolyamára is hatással lehet.
Az MNB kiemelten figyelemmel követi a nemzetközi piacokat az utóbbi hetek feszültségei után, a kamatkondíciókban továbbra is indokolt az óvatosság - emelte ki keddi, a kamatdöntés után tartott háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint a magas inflációt csak összehangoltan lehet letörni, hogy az év végére egyszámjegyűre csökkenjen.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatkondíciókat az MNB Monetáris Tanácsa. Így az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig 12,5, illetve 25 százalék.
Délután három órakor háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktualitásairól Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Vagyis a kamatdöntő ülés után immár szokás szerint megszólal a döntés hátteréről az MNB.
Miután a parlament megszavazta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának két új tagját, az Országgyűlés határozatát ki is hirdették a hétfő esti Magyar Közlönyben. Parragh Bianka mandátuma március 23-án lejárt, így a helyére megválasztott Kovács Zoltán közgazdász már szavazhat is a Tanács keddi kamatdöntő ülésén.
Amúgy sem lett volna unalmas, de az utóbbi hetek pénzpiaci feszültségei külön izgalmat adnak az MNB keddi kamatdöntő ülésének. Az amerikai és európai bankszektorral kapcsolatos fejlemények érezhetően elodázták a magyar kamatcsökkentés megkezdését az elemzők szerint, a többség már csak a második negyedévben vár csökkenést a 18 százalékos irányadó kamatban, mely messze a legmagasabb a régióban. Ráadásul az elmúlt két hét bebizonyította, hogy megint fokozottan kell szem előtt tartani a forint árfolyamát és az inflációs kilátásokat, vagyis nincs könnyű helyzetben a Monetáris Tanács, mely kedden akár egy újoncot is avathat.
Az előzetesen kiszivárgott információkkal összhangban Búza Éva és Kovács Zoltán lesz a két új monetáris tanácstag – kapta meg a megerősítést az ügyre rálátó két forrástól a Reuters.
Ülésezik hétfő délelőtt a parlament gazdasági bizottsága, mely meghallgatja a jelölteket az MNB Monetáris Tanácsába – derül ki a bizottság oldalán megjelent meghívóból. Hivatalosan továbbra sem tudni, kiket jelölnek, a hírek szerint Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek az új tagok.
Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek a Monetáris Tanács új tagjai – értesült a Bloomberg. A következő hetekben két jelenlegi tagnak, Parragh Biankának és Kocziszky Györgynek is lejár a hatéves mandátuma, őket válthatják az új tagok.
"Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe" - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből, amelyet a kamatdöntés után adtak ki. Ez a jegybanki közlemény egyik kulcsmondata, amely jelentősen megváltozott az elmúlt hónapban kiadotthoz képest, amikor még azt írták, hogy "a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését." Mindeközben a tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. "Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti". Összességében tehát a jegybank közleményének kulcsmondatai közül kikerült a tartósan szigorú kondíciók fenntartása, helyette pedig bekerült a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulása, ami azt sejteti, hogy az MNB a következő időszakban az irányadó, 18%-os kamatszint mérséklésében gondolkodhat, ha tartós javulást érzékelnek, mindeközben azonban a tartalékrendszer változtatásával igyekszik tovább erősíteni a transzmissziót.
A héten idén harmadszor vizsgálják a hitelminősítők a magyar adósbesorolást, eddig nem sok sikerélményünk volt, hiszen januárban a Fitch negatívra rontotta a kilátást, a Standard & Poor’s pedig leminősített. Kérdés, követi-e őket a harmadik nagy cég, a Moody’s is, nem lenne meglepetés egy újabb negatív kilátás. Emellett az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülésére figyelünk elsősorban, a fő kérdés az lesz, tesz-e óvatos utalást a jegybank az irányadó kamat közelgő csökkentésére.
Szinte biztosra vehető, hogy most sem változtat a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács, hiszen az inflációban egyelőre nem látszik csökkenés, az uniós források sorsa pedig erősen kérdéses. A szakemberek szerint legkorábban a március végi ülésen merülhet fel reálisan a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése. Ugyanakkor míg nemrég ez a dátum konszenzusos álláspont volt a piaci szereplők körében, az elmúlt hetek globális hangulatváltozása, kötvénypiaci fejleményei, na és a hazai inflációs folyamatok miatt mára a többség úgy látja, hogy az MNB csak később indulhat el a kamatvágásokkal. A holnapi ülés után kiadott közlemény és az esetleges háttérbeszélgetés hangvétele érdekes lehet, hiszen, ha tényleg hamarosan lazítani akar a jegybank, akkor arra lassan el kell kezdenie felkészíteni a piacot. Vagyis a fő kérdés most az, hogy látunk-e az eddiginél erősebb utalást a közelgő kamatcsökkentésre kedd délután.
Továbbra is szükséges a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, indokolt az irányadó kamat 18 százalékos szintje addig, amíg a kockázati megítélésben nem látszik trendszerű pozitív változás - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke bejelentette, hogy 5-ről 10%-ra emelik a bankok kötelező tartalék rátáját, és arról is beszélt, hogy érik az inflációs fordulat, tavaszra az élelmiszerek piacán is megtörténhet ez.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon az MNB Monetáris Tanácsa, így az alapkamat marad 13 százalékon és a kamatfolyosó két széle is változatlan. Ennél sokkal fontosabb lesz azonban a délután érkező jegybanki közlemény és Virág Barnabás alelnök háttérbeszélgetése, ahol akár az irányadó kamat közelgő csökkentése is szóba kerülhet.
Alaposan felkészültek az akcióra.
Reagált a sértett fél is.
Szerdán hirtelen kezdett gyengülésbe a hazai fizetőeszköz.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
